Egy, a European Heart Journal által végzett felmérés szerint, a vizsgált országok egy jelentős részében alacsonyabb a szükségesnél ezeknek az eszközöknek az alkalmazása, (1) és ez különösen igaz a kelet-európai átmeneti gazdaságokra.

Így, míg az eszközös kezelés alkalmazása – különösen a beültethető defibrillátoré (implantable cardioverter defibrillator, ICD) – a hirtelen szívhalál kezelésében első vonalbeli terápiává lépett elő, úgy is mint a hagyományos gyógyszeres kezelés kiegészítője, még mindig sok olyan beteg van, akiknél bár magas a hirtelen szívhalál kockázata, az eszközök korlátozott hozzáférhetősége és a szakképzett specialisták hiánya miatt nem jutnak adekvát antiaritmiás kezelésekhez.

Ezekkel az európai országok közötti eltérésekkel, valamint a különbségek áthidalásával foglalkozik a novemberben megrendezésre kerülő kétnapos csúcstalálkozó, melyen mind az alacsony, a közepes és a magas ICD beültetésszámmal bíró országok képviselői részt vesznek. A huszonnyolc ország küldöttei nemcsak a regionális különbségekről fognak beszélni, de feltárják ezek klinikai, politikai és gazdasági okait is.

A november 26-27-ei budapesti csúcstalálkozó az „Implantable Cardioverter Defibrillator for Life Initiative: Fighting against Sudden Cardiac Death in Emerging Economies” címet kapta („„Beültethető defibrillátor (ICD) az életért” kezdeményezés: a hirtelen szívhalál elleni küzdelem az átmeneti gazdaságokban”). A rendezvényt az Európai Szívritmus Társaság (EHRA) és a Magyar Kardiológusok Társasága közösen szervezi.

A Dohány utcai Hotel Zarában megrendezendő konferencia ünnepélyes megnyitóját egy helyszíni sajtótájékoztató előzi meg, 12 óra 30 perctől. A sajtótájékoztatón részt vevő vezető professzorok, akik elmagyarázzák a problémákat, valamint javaslatokat tesznek azok megoldására:

 Panos Vardas professzor, az EHRA elnöke, valamint az Európai Kardiológusok Társaságának leendő elnöke
 Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, az EHRA Nemzeti Társaságok Bizottságának társelnöke
 Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának tudományos osztályvezetője
 Angelo Auricchio professzor, az EHRA leendő elnöke (Svájc)
 Frans Van de Werf professzor, a Leuveni Egyetemi Kórházak Szív-Érrendszeri Terápiás Osztályának vezetője (Belgium)
 Goran Milasinovic professzor, a Szerb Nemzeti Pacemaker Munkacsoport elnöke (Szerbia)
 Christian Wolpert professzor, a EHRA Nemzeti Társaságok Bizottságának elnöke (Németország)

Christian Wolpert, a németországi Mannheim-i Egyetemi Kórház kardiológus professzora, Auricchio és Vardas professzorokkal együtt nemrég végzett egy felmérést a szív-elektrofiziológia jelenlegi státuszáról az Európai Kardiológusok Társaságának (EKT) tagországaiban.

- Összességében véve elmondhatjuk, - mondja Christian Wolpert professzor-, hogy az EKT tagországok átmeneti gazdaságaiban nagy eltéréseket találtunk az antiaritmiás eszközös kezelésekhez való hozzáférésben, és ezeknek a legkülönfélébb okai vannak. A beültetések, a kezelő centrumok valamint az orvosok száma egyértelműen összefüggésbe hozható az országok gazdasági helyzetével és költségvetési megszorításaikkal. Azonban még azoknál a magasabb GDP-vel rendelkező országoknál is, ahol az eszközös kezelés gazdasági szempontból végrehajtható lenne, elmondhatjuk, hogy komoly, a szükségesnél alacsonyabb kezelési arányt tapasztaltunk. Ez egyaránt visszavezethető a szakemberek, illetve az információ hiányára; arra a tényre, hogy még mindig nem tudatosítottuk eléggé az eszközös kezelés fontosságát. Az eszközös kezelés gyakoribb alkalmazása rengeteg embert védhetne meg a hirtelen szívhaláltól.

- Az EKT tagországok ICD használatáról szóló elemzés (amit az Európai Szívritmus Társaság a 2010-es „White Book”-ban adott közzé) (2), az eszköz-beültetési számok tekintetében óriási különbségeket mutat a tagországok között – mondja Merkely Béla professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. – Sok olyan beteg van, akinek bár feltehetően előnye származna az eszközös kezelésekből, ezt nem kapja meg – fűzi hozzá. – Mindamellett a beültetés nem csak a költségvetésen, a finanszírozáson és a GDP-n múlik, ez egy nagy szakmai tudást is igénylő feladat. Az implantációk számának a növeléséhez mind az eszközös kezelés elméletének – javallatok, eszköz-választás, programozás és problémamegoldás -, mind magának a beültetési eljárás gyakorlati oktatásának a fontosságát hangsúlyozni kellene.

Ahogy Merkely professzor elmondja, a találkozó olyan hidak építését kísérli meg, melyek az orvosi, a politikai és a gazdasági szférát hivatottak összekötni, annak érdekében, hogy a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelése és megelőzése nagyobb politikai és gazdasági törődést kapjon. – Az alacsony, a közepes és a magas beültetési számokkal rendelkező országokból egyaránt hívtunk résztvevőket, mégpedig azért, hogy rávilágítsanak a regionális különbségekre, valamint ezek politikai és gazdasági okaira. Ezért nemcsak kardiológusokat, de egészségügyi közgazdászokat, politikusokat és újságírókat is hívtunk Közép-Kelet Európából.

A hirtelen szívhalál elleni küzdelem fontosságát elismerve, a huszonhat európai ország, valamint Libanon és Izrael részvételével megrendezendő csúcstalálkozó fővédnökségét Schmitt Pál köztársasági elnök, védnökségét pedig Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere vállalta el.

Ahogy Panos Vardas professzor, az Európai Szívritmus Társaság elnöke mondja: - Ez a budapesti csúcstalálkozó nem az elektrofiziológia szakmai oldalával foglalkozik majd, hanem annak a hirtelen szívhalál megelőzésében nyújtott általános hasznával és hatékonyságával. Éves szinten a hirtelen szívhalál az elhalálozások egy jelentős részéért felel, az ipari országokban pedig ez a vezető elhalálozási ok. Eszközös kezeléssel sok ritmuszavar megszüntethető lenne, ami az elhalálozási arányt is csökkentené. Az ICD-k drágák, de költséghatékonyságuk hasonló, vagy még inkább kedvezőbb, mint más, gyakrabban használt kezeléseké.

Szerkesztői jegyzetek:

1. Van Veldhuisen DJ, Maass AH, Priori SG, et al. Implementation of device therapy (cardiac resynchronization therapy and implantable cardioverter defibrillator) for patients with heart failure in Europe: changes from 2004 to 2008. Eur J Heart Fail 2009; doi:10.1093/eurjhf/hfp149.
2.http://www.escardio.org/communities/EHRA/publications/Pages/white-book-project.aspx

(2) Az Európai Szívritmus Társaság (European Heart Rhythm Association, EHRA) Európa vezető szervezete az aritmiák és az elektrofiziológia területén. Célja, hogy a kontinens egész területéről illetve azon túlról is maga köré gyűjtse az orvosokat, ezáltal elősegítve ennek a szakterületnek a fejlődését. Az Európai Szívritmus Társaság az Európai Kardiológusok Társaságának (EKT) bejegyzett szervezete. Székhelye Sophia Antipolisban, Franciaországban van.