A felhíváshoz  a  Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott. Ugyanakkor ezen a napon útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát.

Nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az idősek akár 60 százalékát is érinthetik a különböző alvászavarok. Részletes statisztika azonban nincs arról, hogy hazánkban valójában hányan is szenvednek alvásbetegségben. Szomorú, hogy többen igyekeznek figyelmen kívül hagyni a tüneteket és nem fordulnak szakemberhez, nem számolva a késői következményekkel.

Ma van az Alvás Világnapja. A kezdeményezés célja, amelyhez a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság is csatlakozott, hogy felhívja a figyelmet a minőségi alvás jelentőségére és az alvással kapcsolatos betegségek megelőzésének fontosságára – mondta Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára.

Az alvásfüggő légzészavarokban, a mozgászavarokban és alváselégtelenségben szenvedők száma fokozatosan növekszik, egyre többen panaszkodnak napközbeni aluszékonyságra, kialvatlanságra. A rossz közérzet mellett romlik a koncentrálóképesség, és a memória is – hangsúlyozta a Társaság főtitkára. Ugyanakkor a többműszakos adaptációs zavarokban szenvedők aránya is nő. Az alvászavarok jelentős része gondozást igényel és alapfeltétele, hogy a beteg maga is részesévé váljon e folyamatnak.

Mivel azonnali és látványos tünetekkel nem járnak az ilyen betegségek, ezért sokan nem is tekintik komoly gondnak az alvási problémákat. Az alvázavarok azonban olyan szövődményekhez is vezethetnek, amelyek jelentősen megnövelik többek között a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, tartós éjszakai légzéskimaradást okozhatnak, ezáltal könnyen szív- és érrendszeri betegségek kifejlődéséhez vezethetnek. Ráadásul – ahogy azt Dr. Szakács Zoltán is elmondta – az alvással kapcsolatos problémák az élettartamot is megrövidíthetik.

Az alvászavarok nem csak a felnőtteket érintik! A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiánya a gyerekek esetében könnyen elhízáshoz, viselkedési problémákhoz (pl. túlzott agresszivitás), tartós frusztrációhoz, memóriazavarokhoz vezethetnek. Az alvászavarokkal küszködő gyerek nehezebben tud koncentrálni, így az iskolában is komoly problémákkal nézhet szembe, könnyen lemaradhat társaitól. A lankadó figyelem következtében a fiatalok a baleseteknek is fokozottabban vannak ki téve.

Az utóbbi évtizedek rohanó életvitele számos olyan veszélyforrást generált, amelynek egyenes következménye a növekvő számú alvászavar kialakulása. Ezzel párhuzamosan a problémák eredményes megoldásának, megelőzésének igénye is megnövekedett. Mindennek köszönhetően az alvászavarok korszerű ellátására specializálódott alvásmedicína is egyre fontosabb tudományterületté vált, az alváscentrumok jelentősége pedig fokozatosan nőtt.

Azonban nem csak az erre szakosodott intézmények, hanem a háziorvosok felelőssége is megkérdőjelezhetetlen az alvással összefüggő betegségek kiszűrésében. Mivel az esetek nagy részében a háziorvos találkozik először az alvászavartól szenvedő beteggel, ezért fontos, hogy tisztában legyen a helyzet komolyságával és ne rögtön gyógyszert írjon fel, hanem küldje el a pácienst szakemberhez további kivizsgálásra.

Különösen a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében, a mentális egészség megőrzésében, a közúti közlekedés és munkavégzés biztonságának megőrzésében, valamint a többműszakos munkakörökkel járó adaptációs problémák kiküszöbölésében vált nagy jelentőségűvé az alvászavarok kiszűrése és szakszerű kezelése. Nyilvánvaló, hogy az alvásbetegségek többségében a korszerű terápia képes visszaadni a korábbi teljesítőképességet, a tanulás, a gondolkodás, valamint a munkavégzés szabadságát és a biztonságot.

Ugyan a fiatal betegek mind nagyobb számban jelentkeznek szakembernél, amint valamilyen jellegű alvászavart tapasztalnak, sajnos még mindig nem sikerült áttörést elérni a nagy baleseti rizikójú munkakörben dolgozók alvásbetegség-szűrésében.

A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság célja, hogy felhívja a figyelmet az alvással összefüggő betegségek felderítésének, megelőzésének, kezelésének, és terápiájának lehetséges módjaira és megfelelő segítséget nyújtson a nyugodt, pihentető, megfelelő mennyiségű alvás kialakításához. Az ember átlagos alvásszükséglete 7 óra, azonban Dr. Szakács Zoltán szerint legalább 6 órán át tartó, nyugodt alvásra mindenkinek szüksége van. A Társaság az Alvás Világnapján az „Aludni jó” elnevezésű társadalmi célú kampány elindításával igyekszik a közvélemény figyelmét a probléma fontosságára irányítani és minden szükséges információt megadni az embereknek a rendellenességek leküzdéséhez.

A Társaság az Alvás Világnapján és azt követően is tudatosítani szeretné mindenkiben, hogy az alvászavarok népbetegségnek számítanak. Éppen ezért olyan fontos, hogy mindenki tisztában legyen az ebből származó súlyos következményekkel. Aki tartósan nem képes elaludni, elegendő ideig aludni, vagy alvását többször ébredések szakítják meg (inszomnia), esetleg elfojthatatlan alváskényszert érez, amely alvásrohamokban testesül meg (narkolepszia) és folyamatos, állandó fáradtságot, aluszékonyságot érez, haladéktalanul keressen fel egy szomnológus szakembert.