A Magyar Alvástársaság éppen ezért szeretné felhívni a lakosság figyelmét a nyugodt, pihentető alvás szerepére, az alvászavarok leküzdésének jelentőségére.

A Föld népességének közel 45%-a szenved valamilyen mértékű alvászavarban, ugyanakkor sokan nem is sejtik, hogy betegek. Az inszomnia, a nyugtalan lábak szindróma, vagy az alvással összefüggő légzészavarok (pl. obstruktív alvási apnoé) a minőségi alvás hiányához vezetnek, amelynek következtében számos egészségügyi probléma melegágya. Az elégtelen alvás koncentrációzavarokhoz, a figyelem lankadásához, teljesítménycsökkenéshez és akár végzetes közúti balesethez is vezethet. Az alvászavarok jelentős része gondozást és kezelést igényel, ezért ha valaki alvásbetegségre gyanakszik érdemes felkeresni egy alváslabort, ahol megállapíthatják a baj forrását.

Az alvás nagyon fontos összetevője, feltétele az általános jólétnek, hiszen hatással van a mentális, fizikai és érzelmi állapotra is, legyen szó gyerekről vagy felnőttről.

Az Alvás Világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az alvás egy emberi kiváltság, amelyet sajnos gyakran veszélyeztetnek a modern, rohanó világ megváltozott körülményei, valamint a különböző alvászavarok. Az ember átlagos alvásszükséglete 7 óra, azonban Dr. Szakács Zoltán, a Társaság főtitkára szerint legalább 6 órán át tartó, nyugodt alvásra mindenkinek szüksége van.

Többek között ezt az üzenetet szeretné a Magyar Alvástársaság – csatlakozva az Alvásmedicína Világszövetségéhez – eljuttatni az emberekhez. A Társaság természetesen nem csak az Alvás Világnapján, hanem hosszabb távon is szeretné tudatosítani az emberekben a nyugodt, pihentető alvás fontosságát, éppen ezért immáron negyedik alkalommal indítja útjára “Aludni jó” elnevezésű társadalmi célú kampányát.

Mivel az alvással összefüggő betegségek azonnali és látványos tünetekkel nem járnak, ezért sokan nem is veszik komolyan. Az alvázavarok azonban – ahogy azt Dr. Szakács Zoltán is elmondta – olyan szövődményekhez is vezethetnek, amelyek jelentősen megnövelik a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, tartós éjszakai légzéskimaradást okozhatnak, ezáltal könnyen szív- és érrendszeri betegségek kifejlődéséhez vezethetnek.

Csuja Imre színművész  három évvel ezelőtt kapott agyvérzést. A kórházban töltött idő alatt többek között megvizsgálták alvási szokásait is, ugyanis bár komoly alvászavarban nem szenvedett, gyakran horkolt és álmodott – szavaival élve- „zöldeket”. Nem tagadja betegsége előtt kevés figyelmet fordított az egészségére, minden idejét munkával töltötte, ráadásul gyakran éjszakázott. Az agyvérzése után megijedt, változtatott életmódján, odafigyel arra, hogy egészségesen, kevésbé stresszesen éljen, valamint figyelmet szentel a nyugodt, pihentető alvásnak. Ennek köszönhetően eszközös és gyógyszeres kezelés nélkül elmúltak az alvás panaszai, kipihenten és frissen ébred reggelente, feladatait is könnyebben tudja ellátni.

Gesztesi Károly színművésznek azonban nem volt ilyen szerencséje. Neki hosszabb időbe telt mire végleg maga mögött tudhatta súlyos alvásbetegségeit. Többféle problémával is küzdött, mire sikerült megoldást találni éjszakai légzéskihagyásaira és nappali alvásrohamaira. A diagnózis felállítása és a megfelelő terápia beállítása előtt a színész rendszeres alvásrohamokon esett át, hol az uszodában, hol az autóban, hol pedig a forgatáson vagy éppen a színházban merült néhány percre álomba. Éjszakánként pedig súlyos légzészavarai voltak, melyek akár infarktushoz is vezethettek volna. Súlyproblémái is az alvászavarnak voltak tulajdoníthatók. Miután orvoshoz fordult megváltozott az élete. A kezeléseknek köszönhetően közel egy éven belül rendeződtek alvásproblémái, éjszakái nyugodtak, reggel frissen ébred, s már nem fél attól, hogy napközben néhány másodpercre is álomba szenderül.

A narkolepszia, azaz az alvás-ébrenlét zavara megközelítőleg közel kétezredik embert érint, bárkinél előfordulhat. Gesztesi Károly csak azt tudja javasolni mindenkinek, hogy nézesse meg alvási szokásait. „Hála az alvásdiagnosztika korszerű megoldásainak mára megváltozott az életem, több mint két éve tartom a súlyom, a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai a normál tartományba kerültek, így a magas vérnyomásra, koleszterinre szedett gyógyszereket is elhagyhattam, frissen ébredek, és egész nap intenzíven tudom végezni a feladataimat, munkámat.” – mondta a színművész.

Fontos tehát, hogy ha valaki alvási nehézséget kerül szembe, rögtön keresse fel a szakembert. Érdemes figyelemmel kis érni gyermekeink álmát is, hiszen az alvászavarokkal nem csak a felnőtteknek kell megküzdeniük. A gyenge minőségű alvás a gyerekek közel 25 százalékát érinti. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiánya könnyen elhízáshoz, viselkedési problémákhoz (pl. túlzott agresszivitás), tartós frusztrációhoz, memóriazavarokhoz vezethetnek. Az alvászavarokkal küszködő gyerek nehezebben tud koncentrálni, így az iskolában is komoly problémákkal nézhet szembe, könnyen lemaradhat társaitól. A lankadó figyelem következtében a fiatalok a baleseteknek is fokozottabban vannak ki téve.

A szakemberek szeretnék, ha minél több fiatal lenne tisztában az alvási problémák jelentőségével. Éppen ezért a Magyar Alvástársaság rajzpályázatot hirdet általános- és középiskolás diákok számára „Aludni jó” címmel. Kíváncsiak arra, hogy a diákok, hogyan képzelik el a nyugodt, pihentető alvást, mit tesznek annak érdekében, hogy valóban kipihentnek érezzék magukat.

A Társaság az Alvás Világnapján és azt követően is tudatosítani szeretné mindenkiben, hogy az alvászavarok népbetegségnek számítanak. Éppen ezért olyan fontos, hogy mindenki tisztában legyen az ebből származó súlyos következményekkel. Aki tartósan nem képes elaludni, elegendő ideig aludni, vagy alvását többször ébredések szakítják meg (inszomnia), esetleg elfojthatatlan alváskényszert érez, amely alvásrohamokban testesül meg (narkolepszia) és folyamatos, állandó fáradtságot, aluszékonyságot érez, haladéktalanul keressen fel egy szomnológus szakembert.